Huszonnyolcadik rész - Vadság

Sziasztok!

Amint látjátok a blogra egyre több plusz kerül, rengeteget szenvedtem vele így tényleg remélem, hogy nektek is tetszeni fog. Valamint az új részt is meghoztam, megpróbálom mindig hozni a heti  1 részt. Ölelés, Mila

- Betegek vagytok. – kacagtam fel.
- Mintha nem tetszene. – húzogatta a szemöldökét Justin.
A fiúk addig kergettek az őrületbe, míg meg nem éreztem mindkettőjük kezét a bugyim szélénél. Akkor csak vigyorogva elhúzódtam tőlük és otthagytam mind a kettőjüket egy hatalmas vigyorral.
- Hihetetlen vagy. - nevetett rám Zayn a konyhában mire én csak megrántottam a vállam és megkerestem a lányokat.
A két fiú innentől úgy nézett rám, mint valami szörnyetegre, jókat mosolyogtam rajtuk. Végül Harry volt az, aki erőt vett magán és leült mellém.
- Jó velünk játszani mi?
- 1. én nem játszok, 2. nem is tudtam, hogy ti ilyen jóban vagytok.
- Nem mondanám, hogy jóban vagyunk, de ha már ő nem haragszik amiért lefeküdtem a nőjével- vigyorodott el elégedetten amin már csak a szemem forgattam- nekem nincs okom rá haragudni.
- Végül is

ja, te vagy a seggfej.
- Kislány ejnye.- csúsztatta a kezét a combom belső részére mire csak bosszúsan néztem rá.
- Hagyjál. – löktem el a kezét rögtön.
- Táncoljunk már ne kéresd magad. – nyújtotta felém a kezét és maga után húzott a táncoló emberek közé
Felkacagtam azon ahogy mindenáron próbál megmozdítani végül megadtam magam és neki háttal kezdtem el táncolni. Nem sokáig bírta, kezét hasamra csúsztatva húzott magához amin elmosolyodtam.
- Miért nem tudsz barátként táncolni?- fordultam felé.
- Ez baráti tánc, egy kis extrával. – csúsztatta lejjebb a kezét a fenekemre.
Fej rázva döntöttem fejem a mellkasának és dülöngéltünk jobbra balra. Ebből is látszik, hogy hiába fogdos nem tolom el, sőt még jól is esik ha némi szeretetet nyújt.
- Itt van már a két jómadár. –vigyorogtak a bandatagok ahogy kimentünk a konyhába – Nektek is jut! – emelték meg a vodkás üveget és körbeadták közöttünk.
Fél órával később már a lábamon alig bírtam állni, igencsak kiütöttem magam.
- A királylány csak nem becsiccsentett? – ütköztem neki egy mellkasnak.
- Nem vagyok részeg. – néztem fel Harryre és még mindig próbáltam magam magabiztosnak mutatni- Nem kísérnél fel? Aludnék már úgy érzem. – szédültem meg kissé mire rögtön elkapta a derekam és megtartott- Upsz.
Harry készségesen feltámogatott a lépcsőn majd mikor a folyosóra értünk hirtelen megálltam és a falnak dőltem.
- Mi van? Rosszul vagy?- húzta össze a szemöldökét.
- Nem. – vigyorogtam rá ő pedig annál értetlenebb fejjel pislogott rám.
- Akkor miért álltál meg? – kérdezte újra de már a szája szélén láttam bujkálni egy kis mosolyt.
Alsó ajkamba harapva rántottam meg a vállam.
- Tatjana hajnal van már nekem ehhez. – dőlt neki a szembe lévő falnak kínjában.
A szűk folyosó révén egy lépéssel átszeltem a köztünk lévő távolságot. A lehető legközelebb álltam hozzá, kezem pedig a hasa és a mellkasa között állapodott meg.

- Tényleg? – motyogtam ajkaiba.
- El se kezd, részeg vagy. Nem fogom ezt kihasználni.
- Nem?- haraptam rá alsó ajkára majd számat az övére helyeztem.
Eleinte nem csókolt vissza, majd mikor nyelvemmel birizgáltam ajkait nem bírta tovább. Hevesen csókoltuk egymást, keze derekam köré csúszott így húzott még jobban magához. Ahogy mozdítottam egyet a csípőmön jóleső nyögés szakad ki a száján én pedig önkétlenül is belemosolyodtam csókunkba.
- Taty légyszi – húzódott el tőlem én pedig durcásan léptem egyet hátra és mentem be a szobámba.
Harry csak csöndben utánam jött, a szobában rám nyitotta az ablakot és hozott egy pohár vizet, nyilván hogy próbáljak valamennyire kijózanodni.
- Menjünk le bulizni. – pattantam fel de Harry rögtön elkapta a kezem.
- Imádom mikor részeg vagy. – nevetett ki majd felkapott az ölébe és betett az ágyba. – Próbálj meg aludni. – takart be én pedig hatalmas szemekkel pislogtam rá.
- Maradj itt velem.
- Itt vagyok. – adott apró puszit az arcomra engem pedig rövid időn belül el is nyomott az álom.
Másnap valamikor délután ébredtem mérhetetlen fejfájással. Lassan lebattyogtam a konyhába, meglepődtem, hogy a házban minden csillogott mintha mi sem történt volna, ügyesek ezek a takarítónők.
- Csak nem másnapos a kisasszony? – vigyorgott rám Zayn a barátnője mellől akit még nem ismertem.
- Sajnálom hogy így kell először látnod, Tatjana Molnár. – nyújtottam felé a kezem mire csak felkacagott.
- Ugyan, én is voltam már másnapos, Perrie Edwards.
Gyorsan lefőztem egy kávét és vissza is mentem a szobába, nem akartam zavarni és eleve öntenem kellett magamba némi életet.
A kávém mellett lealapoztam magam, szemeimet kihúztam és egy kis szempillaspirállal fejeztem be a sminket. A hajamat a nagy meleg miatt inkább csak összefogtam, majd a szekrényhez lépve felöltöztem.Az udvarról hangos nevetéseket hallottam, így kiálltam az erkélyemre ahonnan pont leláttam. A grillen már sült a fincsi hús, a srácok a medencében szórakoztak, miközben Perrie és Eleanor a partról röhögtek rajtuk.
- Nem jössz le? – vigyorgott fel rám Harry.
- Dehogynem. – szaladtam le rögtön a lépcsőn hozzájuk.

Eleanornak is bemutatkoztam, aki ha jól gondolom Louis barátnője volt és leültem a mellettük lévő ágyra.
- Na és miújság? Sokat hallottunk rólad. – húzogatta a szemöldökét Perrie.
- Tényleg? Kitől és miket?
- Azt csiripelik, hogy Harryvel igencsak közel álltok egymáshoz.
- Csak barátok vagyunk. – mosolyogtam, hányszor megkaptam már ezt a kérdést.
- De miért?
- Annyira zavaros ez az egész helyzet már csak Justin miatt is. Meg hát annyira szeretem Harryt de nem tudom hogy szerelemmel vagy csak szeretettel. – sóhajtottam fel.
- Hát nem könnyű helyzet az tuti, de ne a média irányítson. Ez a te életed, a te látásmódod szerint cselekedj, ne úgy, hogy mit szólna hozzá a bulvár vagy a rajongók. Ha mi is a rajongók szerint élnénk össze sem jöttünk volna a fiúkkal. – mondta Eleanor amire Perrie csak helyeslően bólogatott.

- Zavarok lánykák? – jött oda hozzánk Harry.
Adott egy apró puszit a nyakamra, majd be is feküdt mögém.
- Kialudtad magad?- vigyorgott rám Harry a lányok pedig inkább megkeresték barátaikat és otthagytak vele.
- Aha, de mi ez a vigyor? Nagyon gáz voltam?- kuncogtam és ledőltem mellé, ő pedig felém könyökölt.
- Mi ez utolsó emléked?
- Hu igazából csak képek vannak..
- Igazából csak rám hajtottál. – húzta ki magát büszkén mire hasba vágtam- Au, most ez miért? Én voltam a lovag, aki nem használta ki, hogy tajt részeg vagy és még ezt kapom..
- Nem használtad ki? – kerekedtek el a szemeim.
- Mi hasznom lenne egy full részeg nőt lefektetni? Á szeretem élvezni, és szeretem ha élvezik. – nevetett fel én pedig csak hitetlenkedve ráztam a fejem.
- Mert részegen nem élvezném veled?
- De, csak másnap nem emlékeznél rá. – tette a kezét a hasamra és kezdte el simogatni.
- Olyan gyönyörű vagy. – fürkészte az arcom.

- Jaj Harry- kacagtam fel és tettem kezeimet az arcom elé.

- És imádom, mikor zavarba jössz. – nevetett ő is és hajolt közelebb – Mellesleg jó ez a felső.  – húzta tovább az agyam, miközben dekoltázsomat vizsgálgatta.

Én már csak lehajtott fejjel ráztam meg a fejem, hihetetlenül zavarban voltam, nem értem miért.  Közben keze hasamról combomra csúszott és azt markolászta.

- Srácok a világért nem akarnám megzavarni, ezt a roppant helyes randevút, de kész a kaja és nem szeretném hogy éhen haljatok. – játszotta nekünk az agyát Niall.

- Kapd be Niall. – boxolta Harry mellkasba.

Szépen körbeültük az asztalt és így fogyasztottuk el az ebédet. Mivel Harry mellettem ült, és én hamarabb végeztem az ebédemmel hátradőltem, az asztal alatt kezeim pedig Harry combjára vándoroltak. Ebből persze senkinek nem tűnt fel semmi, mivel közben nevetgélve beszélgettünk tovább. Kezemet egy idő után feljebb csúsztattam, amire Harry rögtön megfeszült és a fejére tolta a napszemüveget. *Jó álca. *

- Ha nem állsz le két percen belül, beleváglak a medencébe. – motyogta a fülembe amin már csak nevettem.