2013. április 2., kedd

Tizenegyedik rész - Távolság

Hajnal 3-kor landoltunk Toronto repülőterén, szerencsére rögtön sikerült kiszúrnom anyáékat. Jól megölelgettem őket, majd indultunk is haza. *Home sweet home, azért hiányzott az ágyam.. * Vettem egy forró fürdőt, és lefeküdtem. Már félálomban járhattam mikor megrezzent mellettem az iPhone.
„Álmodj velem hercegnőm! Már most hiányzol.. x Justin”

„Szép álmokat édes, te is nekem :/ xx Taty”

...

Ez a hét igen gyorsan eltelt. Leginkább anyáékkal töltöttem minden időmet, anya még egy fotózásra is elkísért és jó volt, hogy ott van mellettem. Justinnal próbálunk beszélni rendszeresen, így ilyen irányban sincsenek gondjaim. Legalábbis addig azt gondoltam míg nem néztem fel netre. Konkrétan a Twitter már televolt azzal, hogy Justin Selenával „randizott” ahol Selena faképnél hagyta, Jus pedig a házához ment. Ha nem lett volna ez az egész képpel bizonyítva nem hittem volna el,de így. Egy apró könnycsepp rögtön legördült, átverve éreztem magam. Rögtön tárcsáztam Justint, legszívesebben felpofoztam volna.

- Szia Taty, mi újság?
- Mi újság? Ó hát szerintem neked inkább van mesélni valód.
- Láttad a cikket,mi?- sóhajtott.
- Láttam, de ha nem látom nem mondtad volna el? Hülyítettél volna tovább? Mióta találkozgattok egyáltalán?
- Nem hülyítelek Taty, tegnap találkoztunk csak a szakításunk óta.
- De miért? Miért randizol mással ha elméletileg barátnőd van?- emeltem fel a hangom.
- Meg kellett beszélnünk pár dolgot, de már nem akarok tőle semmit. Esküszöm.
- Ezért mentél fel a laskására is.. Mindegy Justin, én így nem tudok benned megbízni. Egyszerűen nem megy.
- Tatjana ne légyszi, sokat jelentesz nekem. Nem tudok ott lenni, és megbeszélni veled de tényleg,őszintén semmi közöm Selenához.
- Ezt majd megbeszéljük személyesen Jus, addig jobb lesz egymást hanyagolni. Nekem így nem megy..- sóhajtottam majd kinyomtam.
Oké, ezt most nagyon hirtelen jött, de nekem így nem. Végig bennem volt a kétely erre ő rá is tett rögtön Selenával. Bár az is lehet, hogy nem épült ki köztünk még megfelelő bizalom ahhoz, hogy ez távkapcsolatban működjön. Mindenesetre nincs minden veszve, csak kell egy kis idő a dolgok kialakulásához.
...
Megint csomagolok ugyanis este repülök Las Vegas-ba fotózások miatt. Egyre jobban imádom ezt a munkát..
- Szia Tatjana, azért hívlak, hogy akkor a szállásod címét elküldöm SMS-ben, Jennával, Chad-el és Williammal lesztek egy közös lakosztály szerűségben. A fotózások is közösen lesznek, ezért egyeztünk meg így az ügynökeikkel.- vázolta a helyzetet David.
- Rendben, remélem legalább normális embereket szabadítottál rám. Puszi.- tettem le.
Elköszöntem apától,majd anya ki is vitt a reptérre. Már nem parázok a repüléstől annyira, lassan belejövök a dolgokba..
Rá 3 órára már a Los Angelesi reptéren találtam magam. Fogtam egy taxit, elhadartam a címet majd küldtem egy sms-t anyáéknak és Dave-nek, hogy megérkeztem. Egy szálló előtt állt meg a taxi, kis házak voltak. sorban. Hát ez érdekes lesz itt 3 napig.. Egy gyors kopogás után benyitottam a 13as számúba és rögtön szembe találtam magam velük.
- Na végre, hogy megérkeztél. Meghaltam itt a fiúkkal.- kacagott fel a lány- Jenna Styles- nyújtotta a kezét
- Tatjana Molnar- mosolyogtam majd a fiúkkal is kezet fogtam.

Jenna megmutatta a szobánkat, segített kipakolni. Igazán szimpatikus lány volt.
- Véleményed a fiúkról?- vigyorgott.
- Most ezt miért kérded így?- kacagtam fel.
- Nem tudom, William igancsak..hogy mondjam..
- Bejön neked.
- Ah igen.- temette fejét az arcába- Fél nap ismerettség után.- érted?- rázta a fejét.
- Hát nem rosszak, mondjuk én inkább Chad-et emeltem volna ki.
- Na..
- De nem, mármint most nem kell fiú.
- Szakításon vagy túl.
- Nem..inkább van egy srác. Mindig úton van,így nem tudunk együtt lenni úgyhogy most ilyen szünet szerűség van köztünk. Magam se tudom ez mi már..- nevettem fel kínosan.
- Hu nehéz helyzet, mutatsz képet a fiúról?
- Ööö majd máskor.- mosolyodtam el- Menjünk ki, ismerkedj kicsit Wil-el.
A fiúkat a konyhában meg is találtuk és beszélgetni kezdtünk.
- Na és te honnan jöttél? Mesélj magadról.- mosolygott Chad, ugyanis eddig leginkább Wil és Jenna vitte a beszélgetést.
- Magyarországon születtem, de Torontóbol jöttem. Szüleimmel élek, fotós szeretnék lenni a modellkedés után.
- És van barátod?- hozta fel Wil, Chaddel pedig vigyorogva egymásra tekintettek.
- Ööö nem egyszerű sztori, jelenleg én sem tudom.- nevettem fel kínosan.
- Igazán megmutathatnád a fiút, annyira nem lehet ronda..
- De nem egy egyszerű fiúról van szó.
- Papapa- forgatta a szemét Jenna mire felemeltem a telefonom és előkerítettem egy közös képünket- Parancsolj, most jobb?- mosolyodtam el tátva maradt száján.
- Bazdmeg ez Justin Bieber?
- Ő. - sóhajtottam a fiúk pedig már fulladoztak a röhögéstől- Mi ennyire vicces,ha szabad kérdeznem?
- Nem gondoltam, hogy ennek a Biberenek egyszer így bejön az élet.- pillantott végig rajtam Chad én pedig elfintorodtam.
- Ha már utálod, legalább ne előttem tedd. - ráztam a fejem.
- Jól van, ne vedd a szívedre.- simogatta meg a vállam Jenna majd inkább elhúztunk aludni.
- Elmeséled mi ez az egész köztetek?
- Csak ha senkinek nem adod tovább.
- Így görbüljek meg!- emelte fel a mutatóujját amin elmosolyodtam.
- Hát egy fotóstanfolyamra jártam egy híres fotóshoz és tulajdonképpen pont akkor voltam gyakorlaton mikor Justint fotózta. Aztán abban a pár napban találkozgattunk, beszélgettünk de neki folytatódott a turnéja. 2 hónapig mardosott a hiány, míg végül kinyögte, hogy repüljek utána New York-ba. Ott voltam vele 5 napig és sikerült is egymásba gabalyodnunk. Úgy váltunk el, hogy karácsonykor találkozunk viszont a napokban kijött egy cikk, amiben leírták, hogy Selenával randizgatott. Azt mondta, csak beszélgettek, de amúgy is nehézkes ez a távkapcsolat, még nagyon az elején vagyunk hozzá, de annyira vonzódom hozzá most, amennyire kb. utálom.
- És akkor most, mi van?
- Hát mondtam neki, hogy nekem ez így egyenlőre nem megy. Eddig napi 3szor beszéltünk egymással, most meg már 4napja semmit nem hallottam felőle. - sóhajtottam
- Hívd fel!
- Hülyének nézne azok után, hogy rányomtam a telefont.
- Vagy jól esne neki, na hajrá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése