Ugye a hagyomány szerint ma este érkezik a Mikulás, így gondoltam, mivel holnap amúgy sem lenne időm, megnyitom a vadonatúj második blogomat.
Ha bármilyen kérdésetek van vagy valami nem érthető nyugodtan kérdezzétek meg a chat-ben vagy megjegyzésként. Itt is van az első rész, nagyjából minden részt majd ilyen hosszúságúra tervezek, picit lehet rövidebb mint a másik oldalon megszokhattátok de hátha így gyakrabban meg tudom oldani a frissítést. Jó olvasást nektek hozzá! I MAKE YOU BELIEVE START!
Hát hol is kezdjem?! Egészen addig tök átlagos életem volt Magyarországon, míg apa nem kapott egy Kanadai állásajánlatot így az egész családot szépen 'kihurcolta' egy vadidegen városba. Konkrétan az egész eddigi életem ott maradt, nem tudom mi lesz ezek után. Talán annyiból könnyebb, hogy otthon leérettségiztem pont és a nyáron költöztünk ide, így nem kell az iskolai beilleszkedéses őrületet elkezdeni. Persze szeretném folytatni tanulmányaimat, de minimum 1 éves halasztással. Jut eszembe, a nevemet nem is mondtam Molnár Tatjana vagyok, vagy ahogy csak itt mondjuk Tatjana Molnar. A nevem mérhetetlen furcsasággal ejtik, de ezt a 3 hónap alatt megszoktam és eleget nevettem rajta.
Egyébként fotózással foglalkozom, mármint szeretnék, így apukám intézte el nekem, hogy bekerülhessek Joey Terill tanfolyamára. Nyilván egy vagyonba került, de gondolom ezzel akar „kárpótolni” amiért ekkora változást állított az életembe. Persze én sosem köteleztem, vagy vágytam egy ilyen kárpótlásra. Ő erősködött anyukámmal, hogy legalább ide járjak el és csináljam azt amit szeretek. Hát oké, de Joey Terillel? Fotózta már a Jonas-tól kezdve, Rihanna-ig nagynál nagyobb sztárokat és én az ő tanfolyamára járok.. El sem hiszem. Holnap délután lesz a hetedik-nyolcadik órám vele, heti 2 alkalommal vagyunk ott 3 órát. Az első órák elméletből állnak. Elméletben megtanuljuk a fotózást és a retusálást, majd azokat később gyakorlatban is alkalmazzuk. Ez semmilyen végzettséget, vagy papírt nem ad, de az ember olyan emberekkel kerül kontaktusba ami igencsak jól jöhet később. Innentől már jönnek az izgisebb dolgok, Joey-t a legjobbak elkísérhetik fotózásokra, valamint azt mondta a tanfolyam végén számára legtehetségesebb 3 ember kezébe ad egy teljes fotózást. Ő csak a háttérben fog meghúzódni ha végszükségletben kellene. Hú nagy álmom. Ezért is adok bele mindent, nem hülyéskedem el,az elméletet is még éjszakánként is csináltam. Benne akarok lenni abban a 3 -ban.
- Apa, el tudsz vinni vagy menjek gyalog?- robogtam le a lépcsőn.
Még mindig furcsa nekem, hogy itthon anyáékkal magyarul kommunikálunk, de ahogy kilépünk a házból át kell állnia a fejemnek angolra..
- Elviszlek, persze- kapta fel a kulcsát.
Kb. 15 perc múlva már a Bloor Street utcáján állt meg én pedig rohantam is be a hatalmas épület első szintjére.
- Sziasztok!- köszöntem az ajtó előtt várakozó tanfolyamtársaimnak. - Mire várunk?
- Bent van Joey-nál most újonnan a híres-neves Justin Bieber, állítólag készít róla fotókat és most egyeztetnek.
- Wow- csak ennyit tudtam kinyögni.
A Kanadaiaknak tényleg ilyen megszokott, hogy egy ajtóra vannak egy világsztártól? Vagy csak én vagyok túl magyar.. Pár perc múlva nyílt az ajtó és Joey dugta ki rajta a fejét.
- Ó drágáim, gyertek be nyugodtan, ez még úgyis elhúzódik kicsit.
Joey olyan mint egy nagy szeretetteljes maci, mérhetetlenül imádom.
- Annie, izgatottnak tűnsz - kuncogtam.
- Belieber vagyok már 4 éve, szerinted?- villantotta rám 32es vigyorát amin jót nevettem és inkább magam után húztam a terembe.
A „két lábon járó Isten” Joey asztalán ült és tekintete szépen végigcikázott az összes lányon. Persze, hogy én mentem utoljára, így az ajtót én zártam, az ő tekintetét pedig magamon éreztem. Nem vagyok egy szívbajos csaj, így miután elindultam a helyemre rezzenéstelen arccal álltam a tekintetét és ültem le a helyemre Annie mellé. Ő szerintem már a felhők felett járt 3 méterrel. Én is szerettem a zenéjét, de tudom leplezni ezt.
Joey kiadta az anyagot, ilyenkor általában az van, hogy ad egy nyers képet amit le kell retusálnunk neki és ő azt osztályozza. Hála istennek már 1-2 óra múlva megyünk gyakorlatozni.
Pár perccel később Bieber köszönés nélkül húzott ki a teremből. Tahó.
- Szép munka, A! - bólintott elismerően, és mint tudjuk itt az A az 5-öst jelenti.
- Köszönöm.
- A napokban lesz egy fotózás, úgy gondolom lesz már ott helyed. Persze egyelőre komolyabb feladatod nem lesz, de ez csak idő kérdése.
- Oh istenem, nagyon örülök Joey.
- Hát még én, a viszont látásra - intett én pedig mosolyogva léptem ki a teremből.
Már nem hívtam fel apát, jól esett ez a kis séta a házunk felé.
 |
| Felirat hozzáadása |
- Szóval Justin Bieber..- vigyorgott.
- Anya!- nevettem.
A további napjaim a szokásos monotonitással teltek, majd a hétvégén kellett végre mennem a fotózásra. Hála istennek Joey Daisy-t is kiszúrta így együtt sétáltunk el drága fotósmesterünk stúdiójához.
Mosolyogva pillantottam körbe a stúdióban, majd odajött Joey.
- Nos lányok, üdvözöllek titeket a stúdiómban. Tanuljatok, okuljatok, mert legközelebb már a ti kezetekben lesz az egész - vigyorgott.
Daisyvel leültünk oldalra és onnan figyeltük a történéseket míg meg nem jelent a „modell”.
- Ez mindenhol ott van?-húztam össze a szemöldököm Justint látva.
- Hála istennek - kacagott fel mire én már csak megráztam a fejem.
Oké Tatjana, te sem vagy vak... Enyhe mosollyal pillantottam végig rajta. Egyszerű fehér póló volt rajta és nadrágja már-már térdéig le volt csúszva, mindig is csodálkoztam, hogy tudja azt ott megtartani..
Az első anyag után Joey átállított pár fényt amiért elhívta Daisyt, én pedig egyedül üldögéltem ott tovább.
- Justin Bieber!- huppant le hirtelen mellém és kezét nyújtotta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése